Ausztria: kikapcsolódás, zergék, és wellness!

Ausztria, Rauris, Sonnhof*** Hotel 2014. június
Pár hete egy pénteki napon történt, hogy mi, az Ezdejó maroknyi csapata beültünk autóinkba és beprogramoztunk autóink GPS-ébe Rauris koordinátáit. Csapatépítő kirándulásra indultunk 4 napra. A hely már nem volt ismeretlen előttünk, mivel voltunk már itt korábban is, csak akkor tél volt. A télből is a havas, napos, szikrázós fajta. Gyönyörű volt az a tél. A téli sportok és a természet szerelmeseinek is maga a paradicsom. Akkor síelni indultunk, most inkább túrázni.
Rengeteget tudnánk mesélni erről a 4 napról, de nem akarjuk bő lére ereszteni. Adunk helyette inkább egy kis képes beszámolót a saját képeinkből néhány látnivalóval, melyet szerintünk mindenképpen érdemes megnézni.

Mi ez alkalommal inkább a természeti szépségeket vettük célba, a programunk is ezt tükrözi.
1. nap, megérkezés Raurisba, séta a faluban. (Mi nem siettük el az utat, többször megálltunk az út során, kávéztunk, ebédeltünk útközben kényelmesen. Így du. 3 óra körül értünk a hotelbe.)

Irány a falu:

Egy átlagos osztrák balkon:

Rauris nagy temploma:

2. nap
1. megálló a Krimmli vízesés. Akkor épp közel 18.000 liter/másodperces vízhozammal elbűvölően monumentális volt:

Felmásztunk a tetejére is, mert felülről is látnunk kellett a vízesést:

2. nap 2. megálló a 3.798 méter magas Grossglockner volt, Ausztria legmagasabb hegye. Az időjárás kicsit megtréfált minket, hiszen a hegyen nagyon gyorsan változik az idő. Volt részünk odafent szakadó esőben, szikrázó napsütésben, szélben, felhőben… Csodás volt minden időben. Mesés és lenyűgöző. (Minden esetre ha egy nappal később érkezünk, nem tudtunk volna felmenni, mert vasárnap szakadt a hó odafent.)

A gleccser (melyet ha a világ nem változik, 80 év múlva már csak fotókról láthatunk 😦

Nem hittük el, hogy lehet ekkora szerencsénk, de mégis volt. Fent a Ferenc József magaslatnál láttunk mormotákat az élőhelyükön…

…és zergéket is. Egészen lélegzetelállító látvány volt:

A Grossglocknerre csodálatosan kiépített út vezet, tele rengeteg kilátó- és megállóhellyel és magyarázó táblával:

A nyár nagy előnye, hogy sokáig világos van. Így a Grossglockner után úgy döntöttünk, hogy nem indulunk még vissza Raurisba, hanem pár perces kitérővel útba ejtjük a gyönyörű Sell am See-t. A tavon béreltünk két elektromos csónakot, melynek köszönhetően a tavat olyan oldaláról is megláthattuk, amit a partról nem lehet látni. (Azok ott mi vagyunk a csónakban 🙂 )

Úgy elszaladt az idő, hogy idő közben elkezdődött a Brazília-Chile VB meccs, melyet a fiúk úgy néztek, mintha kötelező lett volna, így úgy döntöttünk, meccsnézés közben egy étterem teraszán meg is vacsorázunk. A Spare Ribs Ausztriában járva kihagyhatatlan fogás. Nem csalódtunk benne most sem. Omlós, ropogós, ragacsos volt ez alkalommal is. Ahogy annak lennie kell. Csúszott mellé a sör 🙂

3. nap úgy döntöttünk, hogy egyáltalán nem ülünk autóba. Rauris környékén is van annyi, de annyi látnivaló, hogy nem is lehet egy nap alatt mindent megnézni. A szállodaszobánk teraszáról a Raurist körülölelő gyönyörű 2-3000 méter magas hegyekre lehet látni. Ezt céloztuk be vasárnap. Mesés túra volt. Csodás kilátással:

virágos rétekkel:

hüttékkel, gőzgombóccal, pereccel és Apfel Strudellel, na meg persze sörrel 🙂

A túra vége felé leszakadt az ég, ezért mi lányok úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk a szálloda masszázs szolgáltatását, a szoláriumot és a wellness részleget. Azonban a csapat férfi tagjait az eső sem tántoríthatta el attól, hogy elmenjenek horgászni a közeli pisztrángos patakhoz és a patak által duzzasztott kis tóhoz. Itt olyan sikerrel jártak, hogy 8 csodaszép pisztránggal és 1 különleges szaiblinggel tértek vissza a hotelbe.

A Sonnhof hotel tulajdonosa, Gábor volt olyan kedves és felajánlotta nekünk, hogy vacsorára meg is süti nekünk a pisztrángokat. Ezúton is köszönjük neki ez! Ilyen friss és jóízű halhoz ritkán jut hozzá az ember. Isteni volt:

4. nap irány Salzburg és haza! Mit is írhatnék Salzburgról? Mindenkinek látnia kell! Csodás kis város, mesés kis utcákkal, hangulatos helyekkel, tömény történelemmel. Egy igazi különleges ékszerdoboz. Mi korábban már mindannyian voltunk itt, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább a Mond See-nél állunk meg egy kicsit. Gyönyörű tiszta vize lenyűgöző volt, csak úgy mint a hegyek, melyek körülölelik.

Röviden ennyi volt a mi kis csapatépítő kirándulásunk. Egyszerűen csodás volt 🙂
Mindenkinek, aki gyönyörű helyekre, kedves vendégszeretetre, jó levegőre, lélegzetelállító hegyekre, finom ételekre és tartalmas kikapcsolódásra vágyik, igazán jó szívvel ajánljuk Raurist és a Sonnhof szállodát!
A kedvezményes szállásért katt ide!